Szeptemberben volt az utolsó bejegyzés a blogomban. Annyi mindenről tudtam volna pötyögni az elmúlt időben, de nem volt lelkierőm hozzá. Viszont most hogy végre vége a 2025 évnek, itt a lehetőség az új kezdethez, annak hogy tiszta lappal kezdjünk új évet. Szeretem ezeket az új indulásokat. Most mégis egy visszaemlékezővel indítom azt a bejegyzést.
2025 a változások, és a "lófa**nak is van vége" év volt. Pedig 2025-nek is megadtam januárban a lehetőséget, hogy jó legyen, de visszaélt a jóindulatommal. Stresszes év volt. Kezdve az ovival, aminek a végén járt Dani, és sosem csináltam titkot abból, hogy még a Messiásnál is jobban vártam, hogy vége legyen. De még mielőtt az oviidőszak lezárult volna, 25 év után felmondtam a munkahelyemen. Előre nem tudhattam jól döntöttem-e, vagy nem, csak cselekedtem. Sodródtam. De hamar megtaláltam az új munkahelyem. Ovinak is vége lett. De aztán jött az a levél, ami aztán tönkre is tette az évünk második felét. Minek az embernek ellenség, ha olyan családtagja lehet amilyen... Megjártunk ügyvédet, bíróságot, és Apósomnak, meg annak a tömény mocskosságnak, amit kitalált, okozott - köszönhető, hogy lélekben kinyírt emberekké váltunk. Bár a pert mi nyertük, az elmúlt heteket, hónapokat, nyugalmat, soha senki és semmi nem fogja visszaadni, vagy pótolni. Mivel bíróságon jártunk, hallottunk aztán olyant hogy elváltunk... Nem. Nem váltunk, hanem szorosabbá fűzte a kapcsolatunkat a szarcunami, ami május közepén zúdult ránk, amikor az a levél megérkezett. Összefogtunk. Együtt, egymást támogatva.
Ezen körülmény közepén mentünk Balatonra nyaralni, de nem voltunk olyan kicsattanó lelkesedéssel, és jó kedvel, ahogy azt megérdemeltük volna. Megéltük, de nem éltük át. Bár év elején még annyi terv volt hova megyünk micsinálni, abból semmit nem valósítottunk meg. Csendben lélekgyilkoltan elvoltunk.
De legalább visszatértem a könyvekhez. Olvastam, hogy inkább más életeket éljek, mint amit a saját bőrömön kellett tapasztalni. Eltelt a nyár, kezdődött az iskola. Tengernyi félelemmel, hogy milyen lesz, hogy veszi az akadályokat Dani. Flottul ment - megy. Tanulásban ügyes, jelentkezik, jókat mondd, szépen irogatja a tanult betűket, szavakat, amerre járunk próbálgat olvasni már mindent is - ez annyira jó érzés. Az kevésbé, hogy a magatartása nem tükörképe a szorgalmának. Itthon tök jó, ha kérem jöjjön gyakorolni írni-olvasni jön szépen, a suliban meg pörög mint a ringlispil. De szép értékeléseket kap. Az úszástól fél, most kedvence.
Az ünnepeket direkt terveztük csendesre. Ilyen évet nyugalomban akartam lezárni. Idén is 22-én díszítettük fel a karácsonyfát, 23-én megint csak ketten ügyködtünk Danival a süteményekkel, 24-én már éjjel felébredt Dani, hogy megjött a Jézuska. Már elaltatni is művészet volt, de most is felvoltunk készülve, hogy nem sokat fogunk aludni. Jézuska úgy gondolkodott, hogy olyan ajándékot kapjon Dani ami hasznos is lehet számára. Így kapott Scrabble-t, ebben a fajtában kétféle képen lehet játszani ezt a játékot. Egyenlőre még úgy is játszunk vele, hogy szabályokat félre téve csak szavakat rakunk ki, ezzel is tanulhatja a betűket, az olvasást. A másik társasjáték amit kapott a Villámválasz nevet viseli. Szintén betűk, és olvasás. Játszva tanulni - így gondolkodott Jézuska. Persze kapott azért pólókat is, és ki sem maradhat a Minecraft mágneses építőkocka, meg a focis játék, amit ketten lehet játszani, és amolyan kapura rugós játék, hasonló mint a régi gombfoci.
Szilveszter is szűk családi körben zajlott, hogy együtt közösen lépjünk az új évbe, és hagyjuk végre a múlt évre a sok gebaszt.
2025 elvitte a cicánkat, Misit. Vagy inkább a betegsége, de őt is elvesztettük. 2025 év közepe hazahozta Lilikémet is, és aggódtam az ő összetört szívéért. 2025 számlájára sok rossz írható.
2026 lehetőséget kapott, hogy helyrehozza kissé a dolgokat. Seggberúgjuk a múltat, és nyitott szívvel állunk az új elé. Csak azért is lezártunk a tegnappal mindent, és nyitott szívvel lépünk előre. Előre, mert a változások még várnak ránk, a kis családunkra.
Minden ami év vége felé indult útnak, teret kap ebben az évben és azon fogunk dolgozni, hogy csak azért is jó legyen, mert holmi 2025 nem ba**ik ki velünk ;)
...és ha azt gondoltátok a szünetben nem olvastam, akkor nagyon tévedtek, de azt a könyves blogomban osztom meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése