mesélős

Július. Az eszem többé-kevésbé, már a nyaralás körül forog. Csomó terv van a fejemben, az útról, az utazásról, a látnivalókról. Dani sem tétlenkedik, azt tervezi, hogy az új kedvtelésének is hódít majd a Balatonon. Ez nem más mint a szoborvadászat. Apa van itthon szabadságon Danival, és még én dolgozom, ők kettecskén programokat találnak ki, így jött a szoborvadászat. Mielőtt szívéhez kap mindenki, nem rombolás, vagy ilyesmi, hanem a feladat az, hogy keresik a szobrokat és Dani lefotózza őket. Persze közben aztán Dani talál ki extra programokat, de hát erről szól a szabadság, nem?

Egyébként nagyon élvezi a csemetém, hogy nem kell oviba menni. Most aztán kitalál mindent is. Például az esti bulit. Ez még a jobbik eset, mert volt már éjszakai bulink is. Ezek feltétele az volt, hogy délután aludni kell neki egy nagyot, és akkor lehet szó ilyen bulikról. Persze csak hétvégén volt, mert öregedtem egy évet, és nem bírnám, hogy éjszakai buli után még melózni is menjek 😁

Most már vannak határok 😆 Visszafogott duhaj jöhet csak. Na ezek az esti, vagy éjszakai bulik arról szólnak, hogy játszunk. Kirakó, lego, kockák, minden összes katona és stb.

A szülinapom, amivel egyébként mondtam, hogy nem kell foglalkozni, mert ezek a számok már inkább okoznak döbbenetet, mint bulihangulatot, azért a család meg-meglepett. Apa hozott meglepi sütit, aminek Danival hamar neki is kezdtünk, aztán sütöttem én is egy gyümölcstortát, hogy azért együnk sütit, aztán jött a szépséges Lilikém is a párjával és olyan csokitortát hoztak öcsém, hogy áááhhhh.... Dani rögtön kért hozzá tejszínhabot is, és  szóval fincsi volt. Így fulladt a nemtörődöm szülinapom sütizabálásba! És ha most azt hiszitek, hogy a cukorsokk elég volt, akkor nagyon tévedtek. Este -mert mondom esti buliztunk- Dani kitalálta, hogy feltehetjük az i-re a pontot, menjünk el a Tópartyba pizzázni. Már azért megérte, mert Dani bepizzázott, baracklé és elfogyott, de még táncolni is kedve volt, úgy hogy a legnagyobb partyarc volt akkor este. Mondjuk nem csodáltam, hogy beindult a lába, egészen jó dalokat választott a csaj, jókat énekelt. 

Ezen a szülinapon se fogytunk semmit... 😁 Csak növünk mi is mint a számok 😁 

Következő szülinapok majd szeptemberben lesznek. Daninak fogalmam nincs, de van időm még gondolkodni, apának viszont meglepit akartam végül ő lepett meg. Szeptemberben lesz koncert, amire menni szeretne, és mondom oki, úgy is szülinapos lesz, ünnepelje a koncerttel. JóAsszony módjára mondom meglepem előre a koncertre, rendeltem neki egy új Ossian-os pólót. Mondom mekkora arc lesz a szerelmem az új pólóban a koncerten, és felvilágosított a drágám, hogy nem Ossian koncertre megy 💁 Néztem nagy boci szemekkel, hogy "Neeeem?" Hát nem. 😁😁😁 Én így tudok meglepit okozni... 😁 Egyébként örült a pólónak, és lesz Ossian is, szóval nahh mindegy. 

És ha már megemlítettem a Balatont... Hallottam egy érdekességet, gondoltam megosztom veletek, hátha örülnétek neki. 

Az sztori egy szigetről szól, a neve Losta. Losta szigete Tihany szomszédságában volt található. Ez az állítólagos sziget egy római kori fürdő mellett még egy komplett halászfalunak adott helyet. A szigetről 1024-ben készült először feljegyzés, amiben a király a Zalavári apátságnak adományozta. Viszont a település nevét 1211-ben említik először. 1237-ben a tihanyiak tartva a mongoloktól egy korabeli duzzasztógátat hoztak létre, ami annyira jól sikerült, hogy a víz szintjét öt méterrel megemelte, ezzel Losta szigete így eltűnt, de az apátság megmenekült. A mongol vész után a víz szintjét újra változtatták, előkerült Losta szigete, állítólag újraépült, de később a török ostrom miatt a duzzasztógát ismét tette a dolgát, ezzel újra megvédték a Tihanyi apátságot. A Balaton szintjét 1730-ra eresztették le normális szintjére, ezért került elő a sziget  moszattal teli kövei. Ezeket elhordák egyéb építkezésekhez, így a sziget végleg iszap alá került. 1780-ig jelöli a térkép Losta szigetét. Később voltak expedíciók az elsüllyedt rész felderítésére, ahol római kori romokról, és modernebb középkori eszközökről számoltak be, de ahogy lenni szokott az erre szánt pénz elfogyott, de megmaradtak a mítoszok és legendák! Egyik legenda arról szól, hogy amikor a Balaton vízszintje alacsonyabb Losta szigetén álló templom tornya kilátszik a vízből, és még a harang is megszólal. Erre semmilyen bizonyíték nincs, de kellenek a színes történetek. Víz alá került kincsekről is szólt egy másik mítosz, amire szintén nincs bizonyíték, de ha a Seuso kincsekre gondolunk,-avagy egy részére- azok is a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékéről kerültek elő. Nem zörög a haraszt...

Itt a vége fuss el véle! Esti mesém eddig tartott, vége az írós bulinak, Macskacsávó már nagyon éhes, menni kell. 

Szép estét Kedves Olvasgató!