Vasárnap

 

Dani nagyon ügyes volt ma. Gyakoroltuk az ovis füzetéből a szavakat. Azt mondta "Anya, én úgy szeretek tanulni!" Ezt mindenképp szeretném itt hagyni dátummal, és minden, mert nagyon kíváncsi leszek iskolában majd mennyire jönnek ezek a mondatok :)

Teregettem éppen, amikor a lelkemre kötötte ne menjek ki a konyhába, mert Apjával titkos receptet készítenek. Kicsit pazarolnak, mert unatkoznak. Ez volt a duma :) Aztán fél percenként szalad be hozzám a szobába, hogy ez hol van az hol van :) Konyhatündérek :) Aztán hallottam, hogy megbeszélték ma Ők a nap séfei :)

Egyébként is büszke vagyok a Kisfiamra! Túl esett az első fogorvos látogatáson is. Egyik nap fogmosáskor szólt hogy óvatosan mossam a fogát, vigyázzak a púpjára! Igen, lehet pálcát törni a hátamon, én mosom a fogait, ezért lehetséges az hogy 20 fogból nem rohadt ki hat azután, hogy alig kibújtak. Ő is mossa, de előtte a lényeget megcsinálom én. Mindegy. A lényeg, hogy meglepett a mondata, és kértem mutassa meg azt a púpot. Nem vagyok szaki, de látszott, hogy az egy tályog. Próbáltam Nem pánikolni előtte, és nem észre vehetően agyalni azon, hogy most akkor melyik fogdokihoz vigyem, hiszen első fogorvosi élménynek nagyon nem mindegy, hogy egy türelmes szakmájához értő emberhez viszem, vagy a túlszaporodott fehérköppenyes terrorista egyikéhez. Egy rossz élmény, és többet ha úgy húzom magam után se akarna menni. 

Akihez én járok felnőttként szuper doki, de fogalmam sem volt róla, fogad-e gyerekeket, így felhívtam megkérdezni. Fogadta Danit, sőt! Azonnal. Nem kellett ám hónapokat várni, nem ám, vihetem. Na kérem! Tud ez működni...

Vittem. Kezdésnek egy papírt kellett kitöltenem, mindenféle betegségre, hasonlókra kérdeztek rá, majd jött a kérdés "Mikor volt utoljára fogorvosnál" részre odaírtam "Első alkalom". 

Az orvos egy szuperjófej férfi, tudja hogy aki odamegy legyen az fiatal, idős, beszarás van és kész. Ő pedig pontosan ennek megfelelően kezeli a helyzetet. Dani első alkalmát is tökéletesen csinálta. Pont ezt szerettem volna! Elsőre egy rágó ízű zsibbasztó krémmel kente körbe a száját belül  Daninak, és folyamatosan beszélet hozzá, folyamatosan terelte a figyelmét, kérdezgette. Zseni! A zsibbasztó szuri fecskendőjét csak én láttam a doki kezébe, Dani nem. Annyit kért a doki nyissa nagyra száját had tudja jól megnézni azt a fogat, és úgy adta be neki a szurit szinte észre sem vette Dani. Közben aztán magyarázta mint Daninak, de inkább nekem, hogy az egész fogsorán látszik hamarosan váltani fogja őket. Söt, megmutatta nekem, hogy egy hátsó fog el is kezdett kibújni. Elől  lent már kettő mozog neki, elmondta a következő a kettő felső foga lesz. Ekkor kiültünk egy kicsit várakozni, hogy hasson a szuri. Szegény gyerekem feje már torzult a zsibbasztótól. Érdekes élménynek érezte. Amikor visszamentünk, kicsit megijedt, hogy kifúrják a fogát. Akkor volt egy kis para. Ott lehettem, hogy simogassam, fogjam, miközben a doki, és az asszisztens együttes rutinnal pillanatok alatt kezelték a szitut. Ahogy a fúró hangos hanggal beindult a doki ismét beszélni és beszélni kezdett Danihoz, hogy terelje újra a figyelmét. Olyanokat mondott neki, hogy "Hú, azok a fognyűvő manók, hogy félnek, Hú, de menekülnek a fognyűvő manók, de bátor vagy, és látja ám a Télapó is!" Annyira bírtam. Szinte ennyi idő elég volt ahhoz, hogy végezzen, és megszüntesse a tályogot is. 

Kapott bátorság oklevelet, fogkrémet, és matricát! 

Lelkileg megviselte Danit. Fájdalmat nem érzett. Hazaérve csak azt kérte feküdjünk le, és hozzám bújt. Cirógattam, nyugtattam, hogy pihenjen, ott maradok vele! Picinyt bólintot, de aztán inkább magához térve azt kérte Legózzunk. Estére már enni is tudott, másnapra megnyugodott a lelke is, és már elfelejtette az eseményeket. 

Olyan büszke vagyok rá! Olyan erős, és akkora nagy türelemmel bír ki mindent is! Nekem soha nem kellett harcolni vele ilyen esetekben, soha nem kellett leígérni a csillagokat, csak hogy engedjen. Még a rossz ízű gyógyszereket is zokszó nélkül vesz be, ha éppen szükséges. 

December. Utolsó hónap. Lehet tervezgeti az újévi fogadalmakat, amit úgy sem tartunk be, de olyan divatos. Sosem fogadok meg Isten igazából semmit. Abszurd dolgokat inkább. Megígérem akit idén nem ástam el, jövőre sem fogom, és ilyesmi, ennél komolyabban nem veszem a dolgot. Ha van valami amit tavaly ígértem, idén viszont betartottam az, az hogy nem hangoztattam folyamatosan ne vágjanak ki fákat! A véleményem az ügyben nem változott, viszont idén sem maradt annyi fa mint tavaly volt.... Csak úgy mondom, láttam mit művelt a mocskos kis kezük, csak nem mondtam. 

Nem akarom elsztorizni beteg is volt, megint mert full unalmas, az is hogy szolidarításból elkaptam tőle én is. Három és fél éve ezek a legizgalmasabbak. Most éppen ez a bajunk, aztán az, és akkor jöhet a következő.... Ezek a pontosan jövő  betegségek, olyan izgi...

Ha ennek egyszer vége lesz, öcsém... 

Na de hamarosan karácsony, és itthon, és pihi, és Jézuska és szeretném már ezt megélni....